A befektetési alapú életbiztosítások összehasonlíthatóak lesznek, mivel a biztosító társaságoknak 2010. januárjától kötelező a teljes évi költségmutató alkalmazása. Ez pedig az ügyfél számára pontosan láthatóvá teszi, hogy mennyibe kerül az adott biztosítási termék.

Jelentős különbség mutatkozik a bankok és a biztosítók között, mivel a bankok kénytelenek a rájuk vonatkozó jogszabályok önszabályozását alkalmazni, a biztosítók viszont saját elhatározásból fogtak össze az önszabályozás kidolgozására. Céljuk nem más, mint összehasonlítható tenni a különböző életbiztosítási termékeket, a költségek alapján. A unit linked - vagyis a befektetési egység alapú - biztosításokra a MABISZ kidolgozta a teljes évi költségmutatót. Jelenleg a Magyar Biztosítók Szövetsége a PSZÁF-al egyeztet e kérdéskörben, melynek bevezetése vagy még 2009-ben, vagy legkésőbb 2010. januárjában lesz aktuális.

A MABISZ életbiztosítási szakértőjének, Paál Zoltánnak elmondása szerint a teljes költségmutató azt mutatja meg, hogy ha az ügyfél az eredetileg megkötött időtartam végéig nem bontja fel a biztosítását, és folyamatosan fizeti a díjat, akkor az a hozam, amit egyébként elér, mennyivel csökken azért, mert a biztosításnak költségei vannak. A teljes költségmutató százalékos, csak úgy, mint a hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató. Természetesen csak azonos időtartamra megkötött biztosításokat lehet majd összehasonlíthatóvá tenni, vagyis lényeges a futamidő. A unit linked biztosítások számításakor az összes költség figyelembe vételén felül - mivel ez esetben egy kötelező kockázati biztosítást is fizet az ügyfél a befektetésen kívül -, annak ára is megjelenik majd. (Az első modellszámítások szerint egy 20 éves futamidőre megkötött unit linked biztosítás teljes éves költségmutatója 1,5-4% közé tehető.)

A teljes éves költségmutató bevezetésével valószínűleg valamennyi biztosító társaság élni fog, ugyanis az önszabályozás módszere, vagyis a piaci megállapodás hatékonyabban működtethető , mint egy felügyeleti ellenőrzéssel meghozott jogszabály.